|
Témaindító hozzászólás
|
2006.09.12. 16:30 - |
| A HP-n túli világok. :) |
Hah....
Én imádom az ilyen szerelmi történeteket hallgatni(kérdezd csak drága szüleimet, nagyszülőket, egész rokonságot)főleg ha happy end a vége!:)
Anya is elvált, az első házasságból, lett a tesóm, meg én!!!!(de bárcsak lettünk volna a másodikból:)
Nah, elvok, mint a befőtt!
Ténleg Asd, gyerekeid jól kijönnek második férjeddel?(bocsy,ha indiszkrét vok, néha már túl kiváncsi vok, csak szólj, h LyBrig állítsd le magad!!!Erre legtöbbször hallgatok:)
|
Melyik férjemmel, Szyszy? Merthogy éppen a másodikat fogyasztom. :)))
Az elsővel egy bulgáriai úton ismerkedtem össze. Jóképű, magas,fekete, szakállas pasi volt, magabiztos, talán túlságosan is magabiztos fellépéssel - és én utáltam. :) Persze később beleszerettem, és valószínűleg jobban szerettem, mint ő engem. :) Tipikusan az az eset volt a miénk, amikor a nő be akarja bizonyítani a világnak, hogy igenis meg tudja szelídíteni ezt a kezelhetetlen hímet. Hát... félig-meddig valóban sikerült is. :) Összeházasodtunk, tizenhárom évig együtt is éltünk, és lett három jólsikerült gyermekünk. Hadd ne mondjam el most részletesen, miért is mentünk szét, de a lényeg, hogy alkoholista lett - akadt egy-két olyan szép jelenetünk, amire még most sem gondolok vissza szívesen.
A második férjemmel a munkahelyemen ismerkedtem össze. Mondhatni, az ellentéte volt az elsőnek. Középmagas, nem rosszképű, de nem is feltűnően jóképű, se nem szőke, se nem barna, borotvált - és a végtelenségig szerény és visszahúzódó. Azért is nem lehetett az erényeit felismerni, mert annyira visszahúzódó, félénk volt. Szinte belesimult a falba, meg sem szólalt. És szeretett engem. :) Időbe tellett, mire észrevettem őt, de onnantól kezdve azonnal megragadott a személyiségének a varázsa. Ez a varázslat már kilenc éve tart, és ahelyett, hogy csökkent volna az intenzitása, tán még napról napra növekszik is. Mai napig szerelmes vagyok a férjembe, és a mai napig hálát adok az égieknek, hogy ő van nekem. Tudod, tíz hónappal fiatalabb, mint én. Azt szoktam mondani, hogy amikor megszülettem, a jóisten belenézett a jövőmbe, és azt mondta: kell ennek a lánynak egy férfi, aki mellett majd boldog lehet. Így hát megteremtette nekem Apukát. :)
És nem voltál indiszkrét. :)) |
| Asd... Szóval... Megint egy kicsist indiszkrétebb kérdés... Ha nem akarsz, ne válaszolj rá... De engem érdekelne, h a férjeddel hogy ismertétek meg egymást... H jötettek öszse és milyen volt az esküvő... Ne haragudj, h ilyet kérdezek csak mindenki pillangózik... És ilyenekről meg amúgy sem tudtam sose beszélni Anyummal.... Szóval csak ezért.... De ismétlem, ha túlindiszkrét.. Meg magánügy is... szóval ... izé :) |
Azért remélem, a te pillangóid is csak átmeneti jelleggel hagytak el, LyBrig!
Baghyrám! Hát mégiscsak szép város Pécs? :)) |
Kedves Baghyra, gyűljenek csak azok a pillangók, csak ne repülj túl magasan, mert én sajnos túl magasra merészkedtem, és fájdalmas a zuhanás...
Nah, ez elég letargikus volt, pedig elég vidám teremtés vok, meg optimista-realista, szóval csak gyűljenek a pillangók és szárnyalj, ha meg úgy érzed, hogy zuhansz, ha mástól nem, majd tőlünk kapsz szárnyakat!!!:)
(bocsy, ez sem sikerült valami vidámra, na rugaszkodjunk neki még1)
Öh, izé...sok sikert!:) |
itt vagyok! csak az ördög tudja, hol vagyok...? (stb. stb. ki szereti a Padlást?)
no, akkor én is hozzászólnék a dologhoz: ugyan, én csak angolul olvastam a művet, de nagyon élveztem. olvasmányos darab. lehet, h egy liba a lány, de fenomenáisan szép story, Erik jellemábrázolása pedig a csúcsa. eleinte nem is értettem, h miért sajnálja mindenki, akivel beszéltem a műről, amikor egy irtózat gonosz, állatias alak. és mégsem... vagy inkább végül mégsem... és ez jó!
jaj, gyűlnek a pillangóim nekem is. :P még nem tudom, h mennyire, de nem győzök magamon csodálkozni miattuk. :)
|
Hát ha elolvastad, magadra vess, bár nekem is lehetett volna annyi eszem, hogy nem írom le, bocsy
|
Ez valóban elég igaz... Megint infon vok, szal csak villámlátogatást tettem... :)
Kellemes napot kívánok nektek.... meg magmnak is... :P |
Bár ha ez utóbbiba jobban belegondolok, ebben a nők is hibásak. Régen ha egy férfi olyan nővel akart lenni, aki nem árulta a testét, muszáj volt elvennie feleségül, hiszen egyébként nem kaphatta meg. Most meg miért vennék el nőül, amikor enélkül is hajlandó az a nő vele lenni?
Persze ez meg úgy hangzott, mintha rosszallanám a házasság nélküli együttélést, holott erről szó sincs. De nem is azért mondtam, hogy ítélkezzem - ezt akkor se tenném, ha jogom lenne hozzá -, hanem hogy egy másik szemszöget vessek fel. |
Lehet, hogy csak öreg vagyok, meg háklis, de szerintem bizony a filmben is csak üresfejű liba volt. Ez volt a szerepe, nem is lehetett más. :)
Bár az is igaz, hogy ennek a színésznőnek alapból ilyen az arckifejezése. A Holnaputánban egy nagyon okos diáklányt játszott, mégis ő volt a "gyermekien ártatlan" hősnő, akiért megküzdött a főszereplő srác meg a másik. Mondom, csak én vagyok öreg és háklis. :))
Mellesleg a férfiak nem sokat okosodtak azóta sem. Azért szerették a "gyermekien ártatlan" buta tyúkokat, mert azt hitték, azokkal nincs semmi gond, ha beállítják használat után a sarokba, úgy marad. Magyarán a férfiak önzése bukott ki belőle. Most meg mi van? A múltkor reklámoztak egy olyan műsort, amiben azzal foglalkoztak, hogy miért nem nősülnek a férfiak. Nem láttam ugyan a műsort, de látatlanban lefogadom, hogy tudom az indokokat: elsősorban az önzés miatt. Ismét. :)
Nincs új a Nap alatt. :)) |
Hiába modntad, h ne olvassa, aki megakarja nézni, mégis elovlastam.... Brüüühüühühühühüh hát vessek magamra... Bár sejtettem, h ilyesmi lesz.... De asd, sikerült felkeltened a figyelmem... :))
Ly, ha lenne lepkefogóm, se adnék........:))) S nem azért mert anynira hűdenagyongaládgonosznőszemélyszerűség lennék... Asszem... O:))
Hagy repkedjenek csak... :)) Csak vigyázz, nehogy te is túl lebegj a "megengedett" 10cm felett a padlón... :) Mesélj már erről a titokzatos szívrablóról... :)) |
Asd, Christin üresfejű liba volt????A könyvben?(a filmben nem tértek erre ki)
Egyetértek, mi az élvezet abban a nőben aki szép, de nem lehet vele beszélgetni(mármint a shoppingoláson, és a kozmetikán kívül:)
Persze a szép és intelligens nőkkel abszolute semmi bajom
Lényeg, h nem a külső, hanem belső számít!!! |
Kedves Asd, ennél szebben meg sem tudtam volna fogalmazni!!!!!
(megvan cd a zeneszámai, de az amerikai, nem a magyar)
Én sírtam a végén, mármint könnyeztem(minden szép film végén könnyezek), de igazából én naon sajnáltam a Fantomot... (teljesen igaza volt, mert a szép, szőke herceg először fel sem ismerte, csak mikor befutott!!!)
Ez az igazi szerelem(aki nem látta és meg szeretné nézni NE OLVASSA EZT EL)
Mert ugyebár a Fantom már annyira szerette, h a végén a lány boldogságát helyezte előtérbe, és nem volt már önző(a végén)
Hah...
(ezeket a pillangókat a hasamba már igazán ellehetne fogni... van lepkefogó hálótok???:) |
| Egy fiatal, ízlés szerint jóképű, gazdag bárófi felcsap az Operaház egyik mecénásának Párizsban, és a legújabb primadonnában felfedezi a gyerekkori játszótársát, Christie-t, aki egy svéd hegedűművész korán árvaságra jutott lánya. A lány is megismeri őt, felfedezik, hogy szerelmesek egymásba, de...! Kiderült, hogy az Opreházban létezik egy titokzatos fantom, aki sokféleképpen mutatja meg a hatalmát az Operaházban, de a lényeg, hogy ő képezte ki Christie hangját (remélem, jól írom a hölgy nevét), és tulajdonjogot formál a lányra. Mi is megismerkedünk vele, amikor leviszi a lányt az Operaház alatti titokzatos és félelmetes világba, ahol él (megjegyzem, csodaszép melódiák közepette :DD), de aztán visszaviszi a lányt, hogy énekelhessen. A sztorit innentől már nagyjából ki lehet találni. :) Ajánlom, hogy nézd meg, mert azt hiszem, Webber írta a zenéjét - biztos egy csomó ismerősen is fog csengeni, ha meghallod most. Mondom, a sztori cseppet nyálas, de a zene és a kosztümök...! :))) No és az a férfias Fantom... ah!!! :))))) |
| Én nem láttam.... Mi a lényege?? De csak semmi komoly spoiler, mert lehet kedvet kapok hozzá.... :)) |
| Igen, láttam az Operaház famtomját filmen. A musicalre gondolsz, ugye? Nekem egyszerre szép és nyálas. :) Imádom a zenéjét, de a sztori...! Severyn egyszer ideadta könyvben. Jaj... :) Úgy látszik, a múlt század végén a férfiak imádták a csinos, de abszolút üresfejű nőket. És még azt mondták rájuk, hogy "gyermekien ártatlanok"! Lehet, hogy én vagyok a túl modern, de nekem ez a nőtípus inkább zsibbasztóan fárasztó. Vagy csak az a gond, hogy nem vagyok férfi? :)) |
[57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
