asd világa
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
D&H novelláim
 
Regényeim
 
Egyéb HP-s írások
 
Kedvenceim
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Linkek
 
Szeretetben, békességben 2.

Szeretetben, békességben 2.

  

Draco Malfoy elégedetten nyugtázta, hogy Granger pontosan érkezett. „Weasley” – igazította ki magát gondolatban. Az eltelt két évtized alatt sem tudta megszokni a nő asszonynevét – bár tény, hogy Scorpius lehetetlen házassági tervének felmerüléséig nem is nagyon foglalkozott vele.

A találkozót kettőre beszélték meg, és Granger – Weasley – pontosan tizennégy nulla-nullakor lépett be a helyiségbe a pincér kíséretében, aki az asztalukhoz kalauzolta. Draco udvariasan felállt, úgy várta a nőt, és közben felmérte. Magában megállapította, hogy Granger most is elegáns – akárcsak karácsonykor –, ráadásul a mozgása is határozott, de kecses. „Mint egy társaságbeli hölgy” – gondolta.

– Draco – nyújtott kezet a nő odaérve.

– Hermione – hajtotta meg kissé a fejét a férfi kézfogás közben. – Köszönöm, hogy szakítottál rám időt.

– Ez természetes – biccentett Hermione, aztán helyet foglalt. – Csak egy kávét kérek – mondta a pincér halk kérdésére.

– Két kávét kérünk – adta le a rendelést Draco.

Ahogy magukra maradtak, egy pillanatra csend telepedett rájuk.

– Csinos vagy – szólalt meg Draco udvariasan.

– Köszönöm – felelte Hermione rezzenetlen arccal, aztán azonnal rátért a lényegre. – Rose úgy tájékoztatott, azt szeretnéd, ha nálatok lenne az esküvő.

– Így van – biccentett a férfi.

– Rose-nak ez nem esett jól.

– Nem akartam megbántani.

– Csak irányítani akartad – mondta a nő súlytalanul.

– Ugyan, Hermione! – tiltakozott Draco fölényesen.

A nő egy darabig némán méregette a férfit, aztán megszólalt:

– A hagyományok szerint a lányos háznál rendezik az esküvőt.

– Vannak kivételek.

– És most miért is tennénk kivételt?

– Azt hiszem, ez magától értetődő – húzta kis félmosolyra a száját Draco, amiről csak nehezen lehetett volna eldönteni, hogy udvarias vagy gunyoros. – A ti házatok nem elég nagy egy efféle rendezvény lebonyolításához.

– Ez nem probléma – tett egy apró elhárító mozdulatot a kezével Hermione. – Bárhol ki lehet bérelni egy alkalmas termet.

– Attól tartok, ahhoz a vendégsereghez, akiket csak mi meghívunk, kevés egy terem.

– Mert hány meghívottatok is lenne?

– Itt van a lista – vett elő egy papírt a férfi, és szétbontva átnyújtotta.

Hermionénak az arca sem rezdült, ahogy átfutotta az apró betűvel sűrűn teleírt oldalt.

– Ez minden? – kérdezte a végére érve.

– Természetesen egy-két név még becsúszhat, de alapvetően ez minden – felelte Draco ugyanolyan blazírt arccal.

– Értem – felelte a nő. – Megtarthatom? Fejben elég nehéz lenne ennyi nevet megjegyezni.

– Természetesen. Van másolatom.

– Ha becsúszna még egy-két név, ne felejtsd el a másolatra is rögzíteni – mondta Hermione. Draco megkockáztatott egy óvatos, gyanakodó pillantást, de hiába. Se a nő hangján, se az arcán nem volt fellelhető a gúnynak egy halvány árnyalata sem.

– Nem mulasztom el – mondta végül Draco.

A pincér zajtalanul meghozta a kávét. Amíg szervírozta, egyikük sem szólt egy szót sem, ám ahogy magukra maradtak, a férfi jónak látta megjegyezni:

– Nehogy azt hidd, hogy ez ellenetek irányul, vagy ilyesmi. A mi köreinkben hagyománya van annak, hogy ilyen jeles eseményre nem csak a család tagjait, hanem a barátokat és üzletfeleket is meghívjuk.

– Valóban volt egy olyan érzésem, hogy a listán nem csak a családtagok szerepelnek – nézett rá Hermione a kávéját kavargatva.

– Biztos vagyok benne, hogy Rose előbb-utóbb hozzászokik ehhez – mosolyodott el finoman Draco. – Okos kislány. Nem hinném, hogy ez gondot jelentene neki.

– Mihez szokik hozzá?

– A nagyvilági szerepléshez. A mi életünk egy kicsit… jobban előtérben zajlik, mint másoké. A társaság és az üzletfelek közötti határok gyakran összemosódnak. Ezért van szükség a nagy esküvőre.

– Értem – felelte higgadtan Hermione. – De tudod… Bennünk is felmerült a nagyobb tér szükségessége. No, nem az üzletfelek, hanem a család miatt. Szerencsére sokan vagyunk.

– Igen – húzta el alig észrevehetően a száját a férfi. – A Weasley-k igen… népesek.

– És mi sem szeretnénk senkit sem kihagyni a lakodalomból. Tehát tágasabb tér kell, mint a mi lakásunk. Ám mivel a lakodalom rendezése a menyasszony családjának reszortja, ezért…

– Ugye nem apósodéknál szándékoztok felállítani lakodalmas sátrat? – hasított Dracóba a rémület.

– Miért ne? – villant csibészes huncutság Hermione szemében. – Mint megállapítottuk, vagyunk egy páran, és eddig az a hely mindig bevált.

– De nem a mi esetünkben! – vágta rá felháborodva Draco. – Apám szívszélhűdést kapna még a gondolattól is, hogy az egyetlen unokája az Odvasban, vagy hol…

– Odú – igazította ki készségesen Hermione.

– Odú! Ennyi erővel egy disznóólban is nősülhetne!

– Az Odú nagyon sokat kupálódott, erről karácsonykor magad is meggyőződhettél – jegyezte meg Hermione olyan fennkölt stílusban, hogy Dracóban óhatatlanul felmerült a gyanú: a nő mulat rajta. És nem is tévedett. – Ráadásul ha jó volt nekünk…

– Nektek! De itt rólunk is szó van! – fakadt ki a férfi. Hátradőlt egy kicsit a székében, hogy lenyugtassa magát. – Nézd, Hermione – hajolt előre egy pillanat múlva –, bármennyire… kikupálódott az az Odú, adott társadalmi körökben a környezetnek igenis nagy jelentősége van. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy a fiunk esküvője egy… Odúban történjen meg.

– Pedig Ronnak és Rose-nak is tetszett az ötlet… – ingatta látszólag szomorúan a fejét Hermione, de a szemében még jobban csillogott az a huncut fény.

– Hermione…! – csattant fel a férfi, mire a nő végre elmosolyodott.

– Jó, jó! – emelte meg megadóan a kezét, és belenevetett Draco képébe. – Nem az Odúban lesz. Lebeszéltem őket róla.

– Ah…! – sóhajtott fel megkönnyebbülten a férfi, aztán hozzátette: – Köszönöm.

– Nincs mit – mosolygott még mindig a nő, de a szemében a huncutságot mintha felváltotta volna a gúny. – Nem miattatok tettem, hanem anyósomék miatt. Nem akartam Mollyt ilyen megpróbáltatásnak kitenni. Hiába van most már házimanójuk, ismerem Mollyt, túlerőltetné magát.

– Arthur Weasleyéknek házimanójuk van? Az Odúban? – hüledezett Draco.

– Hát persze – bólintott Hermione. – A háború után egy csomó házimanó vált munkanélkülivé, amikor a gazdáik… beköltöztek az Azkabanba. Versengtek a megtiszteltetésért, hogy Arthurékhoz kerüljenek. És még fizetést sem voltak hajlandók kérni érte.

– Hogyhogy? – Draco még mindig nem tért magához a döbbenettől.

– Hát mert tudták, hogy Dobbyt… Bellatrix Lestrange ölte meg, Bellatrixszel pedig Molly Weasley… – Hermione szava elhalkult, nem fejezte be a mondatot. Draco értékelte az óvatosságát is, meg a tapintatát is, hogy nem említette meg a rokonságot Bellatrix és őközte.

– Értem – mondta, és a szó végén úgy csapta össze az állkapcsát, mintha soha többé nem is akarná szétnyitni.

– Nos… Végül is arra a megoldásra hajlunk, hogy elfogadjuk a nagybátyám ajánlatát, és az ő rezidenciájában tartjuk majd meg az esküvőt – tért vissza az eredeti témára a nő. - Abban elfér akár kétszer ekkora vendégsereg is. Várj csak! Hoztam is róla képeket – kotorászott vadul a táskájában, aztán diadalmasan felkiáltott: – Itt is van. Nézd! – Azzal Draco orra elé tolta a paksamétát.

A férfi úgy megdöbbent, hogy szó nélkül nézte a képek zömét. Csak a vége felé tért magához.

– Te tényleg egy mugli házba akarsz minket beinvitálni? – kérdezte.

– Miért ne? – vonta fel Hermione a szemöldökét hűvösen. – Méreteiben alig marad el egy kastély mögött, szerintem még a ti kúriátoknál is nagyobb, de legalább akkora, ami pedig a berendezését illeti…

– Hermione, ez egy mugli rezidencia – vágott a szavába Draco. – Lehet akármilyen előkelő a maga nemében, akkor sem várhatod el, hogy…

– Ugyan már, Draco! – Most a nő vágott a férfi szavába. – Mit hiányolsz belőle?  A csapdákat? A házi szellemeket? Biztosíthatlak, hogy akadnak bennük azok is. Évszázadok óta van a családunk birtokában, van itt minden, ami egy régi kisnemesi birtokon kell.

– Elhiszem! Mindent elhiszek neked, de… Nézd meg azt a listát! Ezek a varázslóvilág előkelőségei, a vérük több évszázadra visszamenőleg színtiszta arany…

– Tudom – húzta el kissé a szája szélét a nő. – Legalább huszonnégy karátos. Na és?

– Na és? – háborodott fel Draco. – Itt van például Pegeen néni. Soha életében nem tette még be a lábát mugli házba…

– Most viszont beteszi – közölte megfellebbezhetetlenül Hermione. – Azt mondta, örül, hogy végre alkalma nyílik rá.

– Te… Beszéltél Pegeen nénivel?!

– Természetesen.

– De hát hogyhogy? Szóba állt veled? – képedt el teljesen Draco.

– Velem, a sárvérűvel? – vonta fel a szemöldökét gúnyosan a nő.

– Nem úgy gondoltam… – hadarta mentegetőzve a férfi, de Hermione leintette.

– Dehogynem. Viszont képzeld, Pegeen néninek többek között pont ez imponált. Hogy sárvérű vagyok.

– Kérlek, ne használd ezt a szót – nézett szét Draco zavartan, de Hermione a képébe nevetett.

– Draco, én használhatom – mondta nyíltan mulatva. – Csak a te szádból hangozna rosszul.

A férfi kissé elpirult, és bosszúsan vonta össze a szemöldökét.

– Rendben van – adta meg magát Hermione. – Nem használom többet.

– Köszönöm – mondta Draco még mindig egy kissé kimérten, aztán, hogy elterelje a szót, megkérdezte: – Honnan ismered Pegeen nénit?

Hermione a szájához emelte a kávéscsészéjét, és finoman kortyolt belőle, Dracónak pedig az az érzése támadt, hogy a nő időt akar nyerni. Merlinre! Mit fog mondani, amihez ilyen körítés kell?

– Azt hiszem, kénytelen vagyok egy újabb kényes szót használni. De csak egyszer! – emelte meg a mutatóujját Hermione. – Tehát… A férjem családja véráruló… – Draco alig hallhatóan felszisszent, de a nő kis bocsánatkérő félmosollyal folytatta: – … ami ugyebár azt jelenti, hogy maguk is aranyvérűek, még ha ezzel nem is büszkélkednek. Ti nem is igazán gondoltok rá, de… Annak idején még Sirius fejtette ki nekünk, hogy ti, aranyvérűek szegről-végről mindnyájan rokonok vagytok.

Elhallgatott. Draco értetlenül meredt rá.

– Nem érted? – kérdezte Hermione. – Bármennyire is hihetetlen, de te és Ron is rokonok vagytok.

– Mi?!

– Persze csak távolról. De egy csomó közös rokonotok van. Például Pegeen néni is.

– Nem!

– De. Igaz, a néni vér szerint hozzád közelebb áll, mint Ronhoz – ismerte el Hermione –, de Ronnak is valami nagy-nagy-nagynénikéje. Borzasztóan előkelő és borzasztóan imádja a rosszmájú pletykákat. Alig várja már, hogy alaposan végigmustrálhasson és leszólhasson egy mugli kúriát. Azt hiszem, remekül fog szórakozni Ron Muriel nénikéjével együtt. Talán az lesz a legjobb, ha egymás mellé is ültetem őket – töprengett.

– Te azt hiszed – kérdezte Draco döbbenten –, hogy ezek az előkelőségek hajlandóak elmenni egy mugli kúriába, csak azért, hogy leszólhassák?

– Nem hiszem, tudom. Minél aranyvérűbb és minél idősebb egy rokon, annál kíváncsibb és annál rosszmájúbb. Ezt hidd el nekem.

– Na de nem csak idős nénik lesznek ott, hanem… az üzletfelek is! – könnyebbült meg Draco, hogy végre megtalálta a megfelelő ellenérvet. – Gondolod, hogy a krónikus kíváncsiság rájuk is érvényes?

– De még mennyire! – hagyta rá Hermione. – Ne mondd, hogy nem tudod, milyen élvezettel fognak kipletykálni mindent. Az emberi természet általában ugyanolyan, lett légyen szó varázslóról vagy mugliról.

– Jut eszembe, várhatóan lesznek ott muglik is. Például ez a nagybácsikád.

– Sőt még a szüleim és egyéb rokonaim is – biccentett helyeslően Hermione. – Ám mivel bárhol is tartjuk az esküvőt, ők mindenképpen ott lesznek… Mit akarsz mondani velük kapcsolatban?

– Semmit – visszakozott azonnal Draco.

– Ahhha…! – nyújtotta el a szót Hermione, miközben a férfi arcát fürkészte. – Már azt hittem, hogy az előkelőségeid, meg az üzletfeleid miatt rá akarsz beszélni, hogy tekintsek el a jelenlétüktől.

– Ugyan! – vigyorodott el Draco, és csak a több évtizedes rutinjának köszönhette, hogy az arca nem árulta el: igenis ez járt a fejében. Mi tagadás, kissé meg volt már kavarodva.

A nő csak egy egész picit húzta el a száját, jelezve, hogy átlát a férfin, de aztán nagyvonalúan másra terelte a szót.

– Viszont jó, hogy szóba hozod, bár ez nekem egy kicsit kínos… – kezdte, és látszott rajta, hogy tényleg kellemetlen számára a mondandó.

– Mondd! – biztatta Draco. Határozott elégtételt érzett, hogy most szemmel láthatóan Hermione van zavarban.

– Nos… Arról van szó, hogy… Nem szeretném, ha a varázstalan vendégeinket bármi… Az én rokonságom már megszokta őket, de… Nem tudom, a ti vendégeitek…

– Biztosíthatlak, hogy mindnyájan a legudvariasabban fognak viselkedni – jelentette ki Draco magabiztosan.

– Oh! Köszönöm! – jelent meg egy megkönnyebbült mosoly a nő arcán.

– Nincs mit. Ez természetes – villantotta fel válaszként Draco a maga ellenállhatatlan Malfoy-mosolyát. Végre ő van fölényben! Azonnal meg is próbálta kiaknázni a helyzetet: – De… Lehet, hogy még könnyebben kezelhetőek lennének, ha nem kellene még a mugli környezethez is alkalmazkodniuk. Tudod, nem lenne, ami elterelné erről a kötelességükről a figyelmüket.

– Ó, ha szólsz nekik, kétlem, hogy ilyesmire szükség lenne! – csóválta meg a fejét elnézően Hermione. – Ennél ez az előkelő társaság sokkal jobban nevelt. No meg ott lesz a fő érdekesség, amivel foglalkozhatnak.

– Igen? – vonta fel kérdőn a szemöldökét Draco. El nem tudta képzelni, mire gondol a nő.

– Hát Harry!

– Potter?

– Ki más? Tudod, mint Rose keresztapja ő lesz a tanúja is. A listádon szereplők a leglepukkantabb helyre is odacsődülnének, csak hogy találkozhassanak vele.

Hermione arcán látszott, tudja, hogy kimondta a leglefegyverzőbb érvet.

„És a fenébe is, igaza van” – gondolta Draco. – „Akár a pokol tornácán is megtarthatjuk azt az átkozott esküvőt, ha Potter ott lesz.” Mugli ház és mugli vendégek? Nem fog számítani a Győztes társaságával szemben. Azt hitte, előnyt tud kovácsolni ebből a házasságból a családja számára, és rögtön az elején tisztázni is tudja a Weasley-bandával az erőviszonyokat, de…

– Most már tudom, miért nem Ron jött el – próbált még szúrni egyet erőtlenül.

– Ő fél perc után rád borította volna az asztalt – ismerte el a nő. Majd hogy érzékeltesse, nem kerülte el a figyelmét a szúrás, hozzátette: – De Rose az én lányom.

– Ezzel mit akarsz mondani? – húzta össze a szemét Draco.

– Azt, amit már sejtesz – felelte Hermione mosolyogva. De ez a mosoly csak kirakati volt, alig leplezte a mögötte rejlő mondandó keménységét. – Rose soha nem hagyja, hogy irányítsátok. Se te, se az apád.

­– Ilyesmi nem is állt…

– Se Scorpius.

Draco arcáról eltűnt az udvariasság utolsó álcája is.

– Akkor minek megy a fiamhoz? – kérdezte meglehetősen nyersen.

Hermione várt pár másodpercet, mielőtt felelt volna. Megpróbálta fölmérni, milyen hatással lesz a férfira a közlendője.

– Mert szereti – szólalt meg végül. S hogy Draco felhorkantott, megismételte: – Szereti.

– Akkor – hajolt közelebb a férfi – alkalmazkodjon hozzá!

– Mindketten alkalmazkodni fognak egymáshoz. Tudod, Draco – mosolyodott el Hermione most igazából –, ez a házasság körülbelül olyan abszurd, mintha annak idején mi jöttünk volna össze. Scorpius nagyon hasonlít rád, Rose pedig rám. De mindnyájunk szerencséjére már nincs Voldemort, aki sötét árnyékként borulna rájuk. Nem tudja megnyomorítani Scorpius lelkét, úgy, ahogy a tiédet próbálta megnyomorítani. Scorpiusnak és Rose-nak van esélye a boldogságra, csak nekünk hagynunk kell őket élni.

Draco teljesen összezavarodott.

– Te… össze akartál jönni velem? – nyögte ki az első eszébe jutó kérdést.

– Isten őrizz! – forgatta meg a szemét Hermione, majd vigasztalva megpaskolta a férfi kezét: – De azt hiszem, a fiadat kedvelni fogom.

– Szóval akkor most…

– Akkor most megpróbáljuk az esküvőt úgy lebonyolítani, hogy mindenkinek jó legyen – kelt föl az asztaltól Hermione. – Aztán kivonulunk a fiatalok életéből, hadd éljenek szeretetben, békességben.

Draco kissé zúgó fejjel pattant fel, hogy elköszönjön a távozó nőtől, s közben az járt a fejében, hogy ez a látszólag elkoptatott kifejezés más-más szájból mennyire mást jelent.

Pedig egyformát kellene jelentenie mindenkinél, mert valóban csak a fiatalok érdekeit szabadna nézni. Senki másét, csak az övékét. Az ő érdekük pedig valóban az, hogy mindenki más befolyásától függetlenül együtt élhessék le az életüket.

Szeretetben, békességben.

 

– vége– 

 
Társalgó
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Alapítós írásaim
 
Nem HP-s írások
 
Képeim
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre